No, hát elérkezett az utcsó poszt megírásának az ideje, márcsak azért is, mert már lassan 5 napja otthon vagyok. De tényleg úgy kerek, ha lezárom, és van is mivel. Mert arról egyszer sem írtam, milyen volt kint a családdal a kapcsolat, és hogy hogyan gondolok rájuk. De így hogy már itthon vagyok, és már le is ülepedtek a dolgok, talán időszerű. Nehéz lesz kiásni az emlékeket a sok bejgli, meg csokihegy alól,ami ez elmúlt napokban rákerült, de menni fog.

Borzasztó hálás vagyok Istennek, amiért ilyen jól eltervezett mindent, azt hiszem, keresve sem találhattam volna kedvesebb embereket(és itt most a környezetről nem is beszélek, az már megvolt)mint a Mátét és Marie-Cecilet. Mondjuk nem is kerestem. Nagyon hálás vagyok nekik, mind a fogadtatásért, mint azért ahogy velem bántak a kint töltött pár hónap alatt. "Szerencsére"a lényegi kérdésekben egészen hasonlóan  gondolkodtunk a világról, és még a habitusunk is egészen megegyezett, ami azért nagyon sokat számít ha valakikkel egy házban élsz...Minden segítséget megkaptam amit lehetett adni, talán nem is éltem mindegyikkel kellő képen. A fiúkból is remeg srácok lesznek ha felnőnek, de azért már most is tudtak rengetegszer nagyon jó fejek lenni:))) 

Már megint rövid lett a bejegyzés, boccser.Talán egy két enterrel megnövelem, de az is lehet a betűméretet kéne nagyobbra állítani. 

Nagy tapasztalat volt ez a 4-5 hónap, nem csak a nyelv miatt, rengeteg élménnyel, történettel, tanulsággal és rádöbbenéssel gazdagodtam.SDG

Csók.

U.I.: A következő blog remélem egy északi tengeri halászhajóról jön a nyáron:)

Csók!

Hát nem is tudom mivel kezdjem. Talán időrendi sorrendben írom, talán így marad ki a legkevesebb.

Már reggel 9-re Megérkeztem a Párizs EST állomásra, percre pontosan befutott a vonat, pedig vagy 600 km.-t ment. A vonatozás előnye, hogy egyből a városban vagy, tehàt amint kilépsz az ajtón, egyből belekerülsz a város vérkeringésébe, és nem kell transzferbusszal még egy csomót utazni. Így el is indultam a Szajna felé, és hamar a Louvre mellett találtam magam. Magam se gondoltam volna, hogy bemegyek, mert bàr nem vagyok egy nagy mûzeumbuz`  azèrt a Louvreban tènyleg annyi kincs van összelopva összeszedve szerte a vilàgból, hogy aki alaposan meg akarja nèzni annak lehet 2 nap is kevès hozzà. Mèg szerencse, hogy èn nem akartam alaposan megnèzni, így 1,5  óra utàn màr ki is jöttem... :) tudom mit gondoltok, de legalàbb làttam a Mona Lisat, meg a Libertèt, èlőben:) Meg az egyiptomi tàrlatot. (mentsègemre legyen, nem is volt sokkal  több időm)

Aztàn egy kis barangolàs utàn (Tuilerise kert, Szajna part, Eifel torony, Orsay, Les Invalides) du.3 ra elmentem a Notre Damehoz ahol talàlkoztunk a Dàviddal, ès apukàjàval. Megebèdeltünk, majd ketten elkezdtük bejàrni a mèg nem làtott rèszeket. Champs Élyséest, Diadalívet, Luxembourg kertet, Sacrè-Coeurt, stb... Pàrizs tènyleg különleges vàros, hihetetlen sok làtnivaló van, ès van egy varàzslatos miliője ami leírhatatlan(legalàbbis èn nem tudom, de akit èrdekel, vegyen elő egy Ady kötetet) Mindenesetre a kilàtàs a Diadalívről, vagy a Montmarte tetejèről iszonyat szèp, főleg este amikor ki van vilàgítva a vàros. Rengeteg szèp ès èrdekes dolgot làttunk, amit othon nem làtni(pèldàul hosszú sorokat egy Louis Vuitton bolt elött...),ettünk finom sütit, aminek elfelejtettem a nevèt,ès sokat beszèlgettünk.  Az este fèmpontyja fènypontja a Belga söröző volt, ahol kiràlyabbnàl kiràlyabb söröket kóstolva pihentük ki a nap fàradalmait, azt hiszem mindkettőnknek örök emlèk marad. Na korànt se csak a sörök miatt. Malyd egy kis latin negyedi kitèrő utàn tèrtünk vissza a hotelba szunyókàlni. Màsnap megreggeliztünk aztàn elvàltak útjank, Dàvid ment az expora, èn meg mèg megnèztem nappal is a montmarte ès a monteparnasse környèkèt, mèg egy utolsót kàvèztam, aztàn mentem vissza az àllomàsra...

NA  kèpek...

Sziasztok!!

A következő két napban több Blog bejegyzés lesz, ez a mai az oda útról, és a bennem "mocorgó"(?)""tangót járó"(???) lévő gondolatokról fog szólni. A holnapi meg remélhetőleg vidám élménybeszámoló lesz a Moulin Rougeból Louvreról.

Mert most épp a MÁV Vác fele tartó viszonylatán ülök egy ködös tavaszi reggelen strasbourgi vonatállomáson vagyok, ahol épp megállt a TGV (ha megáll nincs áram a konnektorban...és még ezek vannak benne a G8-ban?? :)) Budapest Bárt hallgatok (Engem a rumba döntöget a romba),tehát az egész vonat BB-t hallgat. De neem mert csak ez a vagon. De nem mert fejhallgatón tolom. Ráadásul 1class-on csücsülök. Na, nem mintha ekkora burzsujjá váltam volna az utóbbi időben, de mivel csak kb.3 euró volt a különbség a két osztály között, gondoltam nem csak az Ocean's szériákból képzelem el milyen lehet Bradd Pittként martinit szürcsölni egy kényelmes bőrfotelből. És válaszolok a kérdésre. Igen, az 1 osztályon, tényleg rózsaillat van, és nyakkendős király pingvinek szolgálják fel a Royal Mojitot. Igen, én is azt hittem, hogy csak legenda. Lassan elhagyjuk Strasbourgot, tehát a pilóta belelép a gázba, és megtudom mennyire G az a G a TGV-ben. Viszont nincs free Wifi a vonaton, így csak majd napközben tudom kiposztolni a Blogot egy jó kis  kávézóból.(akkor, hogy a fenébe írom a blogot? Egy magyar ember a jég hátán is...) Addig marad a L'Equipe, meg a kilátás. Ha kedvem szottyan, átsétálok a mögöttem lévő vagonba, ahol egy jópofa bárpult van, és eszem egy salátát 1000 euróért. De lehet, ezt kihagyom. Lassan tényleg kezdünk gyorsan menni, bár még sötét van, így nem sok viszonyítási alapom van, de egy kicsit már dülöngél a kocsi... És, már csak 8 óra és találkozom a Motyóval a Notre Dame előtt...

Személyes: Már nagyon régóta szenvedtem egy kérdés miatt, ami nap, mint nap eszembe jutott, de és bár sokat tudtam a témáról, őszinte nyugalmam mostanra lett benne, így gondoltam megosztom veletek ezt az örömöt. Ez pedig az-az elég lényeges, és nyilván mindenkit foglalkoztató kérdés, hogy pontosan mi a fenével is töltsem el azt az X évet, amit még élek. Ezt a kérdést eddig leginkább az a görcsölés jellemezte, hogy vajon nem fogom e Isten vezetését a saját gyengeségem, és töketlenkedéseim miatt valahogy félreismerni, vagy netán megszegni.

Had írjak ide pár gondolatot, amit olvastam:

"Az isteni vezetés kérdése számos kereszténynek okoz szüntelen fejfájást. Vajon miért? Nem azért, mert kételkednének abban, hogy ilyesmi egyáltalán létezik, hanem éppen ellenkezőleg: mert az isteni vezetés létezéséről szilárdan meg vannak győződve.(...)Nem attól félnek tehát, hogy Isten nem akar utat mutatni nekik, hanem hogy ettől az útmutatástól valamiképpen a saját hibájuk folytán elesnek. Egy percig sem vonják kétségbe, hogy Isten vezetni is, táplálni is képes, úgy, ahogy kérik. Ám félelmük mégsem oszlik el, mert az isten vezetést illetően saját befogadóképességükben nem bíznak." 

Izráelt maga az ÚR vezette tűzoszlopban,(2Mózes13 21-22) ám az út tele volt viszontagságokkal: hátborzongató Vörös tengeri átkelés, sok-sok éhezés és szomjazás,véres harcok Amálek, Szihón és Óg ellen....

 A kereszt minden lehetséges emberi mértékkel mérve pazarlás volt- egy ifjú élet, egy nagy hatású prófétai hitvallás, egy nagy reménységgel kecsegtető vezetői tehetség megsemmisítése. A kereszt jelentőségének és eredményességének titkát csak az Isten tulajdon kijelentéséből tudhattuk meg. Ugyanígy az Isten akaratának alávetett keresztény élet is pazarlásnak tűnhet

 Isten nem csak abban az értelemben akar vezetni minket, hogy megmutatja az utat, amelyen járjunk, hanem-mélyebb értelemben úgy is, hogy biztosítja: Bármi : bármi történjék útközben, bármilyen súlyos hibákat kövessünk is el, épségben haza fogunk érni.

A lélek az Ige által kijelölt határok között vezet, de nem azokon túl." Vezérelj engem igaz ösvényében"- ám sehol másutt. És ehhez annyit írnék hozzá, ami a ma reggeli igében volt: "Az ifjúkori kívánságot pedig kerüld! Törekedj viszont az igazságra, a hitre, a szeretetre, a békességre azokkal, akik tiszta szívből hívják segítségül az Urat"

Ha ez valakinek túl általános, és nem kielégítő ígéret, nézze meg mit kínál a világ. 

Ennél a filmrészletnél keresve sem találhatnék a helyzetemhez jobban illő videót.5:35-től a hasonlóság.(na azért van pár különbség is:))

(sajnos csak a linket engedi kirakni, nem tudom miért) részlet a "Moszkva tér" című filmből:)

https://www.youtube.com/watch?v=_NM9f-GFwwQ

(na azért van pár különbség is:))

Isten áldjon titeket.

Sziasztok!

Ma reggel felcsücsültem a vonatra, ami nagyon kedves és aranyos volt, mert elvitt Baselba. Szerencsére nem egy óriási város, legalábbis ami klasszikus értelemben vett várost illeti, mert az aglomerációja a hármas határ miatt jó nagy, de az említésre méltó óvárosrész szépen bejárható egy nap alatt. Fél 10-re ide is értem és kb. 10 után pár percel találtam is egy jó nagy templomot,(mint később megtudtam a baseli székesegyház:)) amibe be is mentem. Nagyon szép hatalmas templom , ráadásul protestáns, és pont akkor volt Istentisztelet(reméltem, hogy itt is 10kor kezdik). Mivel az Istentisztelet németül volt, szinte semmit sem értettem meg belőle, de az volt a csodálatos, hogy ugyan egyáltalán nem tudok németül, ezt a mondatot valahogyan, megértettem:"Dein Volk ist mein Volk, und dein Gott ist mein Gott." (Ruth mondja Naominak)  Még egy szép kórusmű is volt közben, meg a végén is, szóval egészen elérzékenyültem:) Öregszem... 

Azóta bejártam Baselnek a Rajna másik oldalán lévő részét, ami nem volt valami parádésan szép, így vissza is jöttem az óvárosba, ahol már éledezik a karácsonyi vásár, szóval a hideg ellenére is jó sokan vannak az utcán.  A belvárosban nagyon kis aranyos házak vannak, tele  virágokkal, és mindegyikben van valami különleges. 

Az eddigi sztereotipiáim Svájccal egyfelől leomlottak, mert láttam egy szalvétát ami nem volt szabályosan összehajtva szemetet, és falfirkát is, szóval itt se mindenki órásmester, meg gyógyszerész. De azért majdnem mindenki mert pl.  álltam egy olyan piros lámpánál ahol egy árva autó nem jött, a mellettem álló muki meg szépen várt 4 percet mire azt mondta magában, hogy"jó akkor ez tényleg nem működik". Pedig mindkettőnk számára kb. 20mp. után egyértelmű volt, én meg úgy voltam vele, megnézem magamnak meddig húzza az öreg. 

Most pedig itt ülök egy McDonald's-ban ami így vasárnap délben nem valami lélekemelő, de van freeWifi, és lehet euróval fizetni. Délután még körülnézek, megkeresem az a házat ahol Kálvin írta az Institúciót, hátha megtalálom.Meg esetleg a stadiont, bár félek, hogy az nem a központban lesz. Vonat sűrűn jár vissza Colmarba, de azért jó lenne estére visszaérni. 

Na kihűlt a kávém, és a krumpli is elfogyott, szóval továbbállok, csók...

Sziasztok!

Két hete hétfőn hajnalban indultunk el Horbourg-Wihrből, Bordeaux alá közel az óceánparthoz. Ez cirka 1000km, amit felváltva vezetve egész kényelmesen meg lehet tenni kb. 10 óra alatt. Nagy élmény volt nézni, hogyan változik a táj, a növényzet, meg a házak, ahogy keresztbe átsuhantunk az országon. Borzasztó változatos a táj, az egyik pillanatban nagy hegyek völgyhidakkal a másikban hatalmas folyó(pl: Garonne), majd gyönyörű érintetlen tavacskák körülöttük fenyőerdővel. Nem is beszélve az óceánról. Szerencsére az első pár nap esőzése után jó időnk volt(20 fok is akár), így be tudtuk járni a környék nevezetes szépségeit.

Elsőként természetesen a tenger. Gyönyörű homokos tengerpart kb 200 km-en keresztül. Így október végén amikor már nincs az a kiköpött strandszeszon,:) talán még szebb, még jobban élvezhető a táj szépsége, pláne ha az idő is szuper. A strand tiszta, hatalmas,a hullámok nagyok. Egyszer volt is jó sok órám bejárni, felmentem egészen egy lezárt katonai övezethez, ahol az új rakétákat puffogtatják bele a tengerbe. Onnan visszasétálva kicsit napozgattam, olvastam, és néztem a horgászokat, fényképezgettem, ja és találtam egy jó nagy medúzát. Lehetett vagy 7-8 kiló, de a helyiek rá se bagóztak, biztos minden nap látnak ilyet. Az apály-dagály ingadozás lehetett vagy 20-30 méter, és a hullámok is elég ravaszak néha meg is tréfáltak...Cápát nem láttam, csak a tévében egy megalodonos (óriáscápás) filmet.Nem kellett volna, még a parton is a hátam mögé néztem. Később fürödtem  a tengerben, nem is volt olyan hideg mit amire számítottam,de egy cápa megtámadott és a nap is sütött, szóval szuper volt.

Volt itt még 3 tavacska is a környéken, szintén homokos parttal, körülöttük töltöttük a hetet, mert a Marie-Cecile testvérei, szülei, itt élnek. Ami leginkább tetszett, és tetszik itt Franciaországban, hogy a vidék hatalmas, óriási területek vannak lakatlanul, de mégis szépen gondozva, kiépítve, és ha még a táj is szép hozzá akkor ez a párosítás teljesen magával  ragad. Annyi szép látnivaló van, és már turistaszezon sincs, így egy helyen nem tobzódnak az emberek, hanem szinte egyedül élvezheted a látványt és a kényelmet. 

Ilyen hely a Dune de pyla ami egy hatalmas homokdűne az óceánparton, körülötte fenyőerdővel. Felmászni rá egész fárasztó, nem irigylem az olyanokat akik a sivatagban rekednek. De ha  feljutottál akkor a látvány kárpótolja az izomlázat és a homokot a zoknidban. Lejutni viszont annál könnyebb.És tök buli.

Visszafele megálltunk Vulcaniaba, ami egy hatalmas 7 szintes föld alatti "élménypark" ha van ilyen szó. Nomen est omen alapvetően a  vulkánokról szól. Borzasztó jópofán és interaktívan bemutatja a föld belső tevékenységeit, vulkántípusokat, de ki lehet próbálni milyen ha átélsz egy földrengést, vagy meteorbecsapódást,vagy akár hólavinát. Van itt 3D mozi, 4D mozi(mozog a szék, fújnak ventillátorral, meg lespriccelnek vízzel,műanyag kígyók csapódnak fel a szék aljából,stb...nagyon jópofa),mindenféle helyzetszimulátor, Európa egyik legnagyobb mozivászna(400m2), és még egy csomó tudományos érdekesség, nagyon profin meg van csinálva. Bongyer: Azért Ipolytarnóc viszi a pálmát:)

 Nagyon szép volt, remélem egyszer még visszajutok erre a környékre, mert van itt még  mit bőven megnézni.S.D.G.

Jajj, majd elfelejtettem: Szakállat növesztettem.

Folytatódik a blog, egy csöpp "megtorpanás" után. A leállás oka legfőképp az volt, hogy a blog.hu úgygondolta megújítja magát, ami egy hónapba tellett és ezalatt gyakorlatilag nem lehetett normálisan használni. Legalábbis én nem tudtam.De most már jobb és szebb és felhasználóbarátabb. Szóval megkésve bár de törve nem...    A blog célja továbbra is ugyan az. Jaci javaslatára bemásolom újra:

A blog célja, hogy megmutassam hogyan telnek itt a hétköznapjaim, és elmeséljem, Isten hogyan tanít és nevel engem ezzel az új helyzettel.Szeretném, hogy ez a blog lehessen számotokra is bátorítás, hogyha Isten engem szeret, és nekem megbocsájt, és adja az ő szentlelkét akkor bizonyosak lehessetek benne hogy ez számotokra is mennyire nyitva áll:).Semmikép sem akarok itt észt osztani, pusztán csak leírni azt, Isten mit végez, illetve végzett el az én életemben személyesen.

Szóval aki ide jön az erre számítson:) Az olvasói nyomásnak engedve, a blog néha kiegészül olyan nélkülözhetetlen információkkal mint :milyen itt az idő, mit ettem vacsira, milyen színű a fű, és tudok-e má' franciául. Nem gondoltam volna, hogy ez bárkit is érdekel, de kiderült, hogy igen. Elvégre az Admin van a Userért és nem a User az Adminért, hogy egy mesés 21.századi képpel éljek. Szóval a nézettségért bármit! : napos de hideg,húst krumplival, zöld, de néhol sárgul, nem.

Qu'est-ce j'ai fait?

Hmmm...Erre a kérdésre a választ a teljesség igénye nélkül fogom megadni, azokat kiemelve amikre emlékszem, vagy amiről mondanivalóm akadt:)

• Már egy hónapja járok franciára. Egy nagyon kedves néni tanít az egyik colmari protestáns gyülekezetből. Nagyon jól és profin csinálja, elég jól haladunk, ami mondjuk nagy segítség, hogy egyedül vagyok, így mindig tudok kérdezni. Olyan jó látni, hogy Istennek gondja van rám még ilyen apró dolgokban is. Ahelyett, hogy egy csomó pénzért járnék tanfolyamra, teljesen ingyen, és szerintem hasonló tempóval tanulhatok, ráadásul keresztény közegben ami azért szintén rengeteget számít, és nagy ajándék. "Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek." Máté 6:33 .
• Elkezdtem "olvasni" a Kis Nicolat franciául, ami több szempontból is nagy élmény. Egyfelől mert régebben olvastam az összeset magyarul, másfelől meg mert egy csomó új szót tanulok belőle. Ma pl. eléggé felnevettem mert egy olyan szó "jött velem szembe"..... szóval egy olyan szóval találkoztam amit minden BMRG-s jól ismer-ismert. És ha meghallotta, vagy kirázta a hideg, vagy felnevetett, de hidegen sose hagyta. Itt a szó, először magában a mondatban: "Agnan, que est le premier de la classe etle chouchou de la maitresse" ott mosolyog a mondatban a szó. Gyere csucsu felelj egy jót......................ühümm... ja, azt jelenti kedvenc....Aki tudta annak csucsu a bubu, de én nem tudtam.
• Szerencsére itt még elég jó az idő, így kitudok sokat járni a természetbe. Öt perc bringázásra van is egy szép folyócska aminek egyik partján bicikliút van a másik meg érintetlen épp csak egy földút "szalad" mögötte. Így ősszel talán még szebb mint gyáron, főleg hogy sárgulnak, meg pirosodnak a levelek. Van is egy "saját helyem" egy szép nagy fa tövében, ahova szabadidőmben kimegyek tanulni, olvasni. Néha elúszkál egy hattyú vagy rabolnak a halak, nem egy kimondott erőszakos környék.Rakok is fel képet.
• Mint írtam itt szoktam olvasni is, méghozzá egy szuper jó könyvet. erről gondoltam mindenképp mesélek nektek mert biztos fogok még idézni belőle a blogon.J.I.Packer: Igaz Istenismeret . Ha hazamegyek berakom az ifikönyvtárba:) 

Képek:

 

 

 

 

Eltelt egy hét a "dolgos hétköznapokból" és azt kell mondjam nagyon szuper volt. Természetesen néztem a Moldova-Magyarországot.(a tévé Franciaország-Románia meccset adott....no comment... ráadásul még 0-0 is lett)Nem tudom  otthon mekkora fociláz van de azért sajnálom, hogy a Finnek ellenin nem leszek a Puskásban.

Lassan már teljesen kiismerem magam a környéken, nekem is köszönnek az emberek az utcán,az óvónéni is lassan rájön, hogy egy hét alatt még nem sajátítottam el a nyelvet(úgy kezd el hozzám több percig beszélni, mintha 30 éve disszidáltam volna ki).Már megtalálom a serpenyőt a szekrényben, és tudom hol erős a wifi(hopp vesztettem.A családnak üzenem ez egy játék)...

Tegnap este szupi kis vendégség volt itt. Egy kedves 3 gyerekes család jött át, tudtak is angolul, szóval még beszélni is tudtam velük egy picit. Az anyukát Delphinnek hívták. Szerintem ez vicces.Volt is a fején egy akvárium, mint a Szandinak a Spongyabobban. Na jó, ez szenyóság mert tényleg nagyon aranyosak voltak. Amikor elmentek, az apuka adott nekem 2 igét (megmondta az igehelyet, hogy keressem ki), ami nekem óriási élmény volt mert egy hasonló igén pörgött már az agyam egy jó ideje.Az egyik:"Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti".  Zsolt 37,5  Másik:"Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek."  Péld 16,3 Újra csodálatos volt átérezni, Isten hogyan gondoskodik rólam, hogyan bátorít és támogat amikor szükségem van rá. Jahh az ige amit még kiutam előtt olvastam:"Bízzál az Úrban teljes szívből, és nem a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és Ő egyengetni fogja ösvényeidet"Péld3,5-7. Szóval nagyon  megerősítő volt minden téren:) 

Ez a számot küldöm a GYÖMÖSZNEK :)

Képek:

Az elmúlt pár napban a neptunon próbáltam órákat cserélni ,nem...

A srácoknak csak a jövő héten indul el a suller szóval itt még tartja magát a nyár, és ehhez az időjárás is asszisztál kedvesen,épp csak annyit esik amennyit nagyon muszáj. A fiúkkal sokat focizunk, biciklizünk, társasozunk, és néha néha előkerül a fifa07-is. De csak módjával:) Esténként sűrűn biliárd party van ahol rendszerint az nyer aki nem üti le a fekete 8-ast idő előtt...

Még egyenlőre nem sikerül kialakítanom magamnak egy állandó napirendet, így a szabadidőm sokszor kicsit elúszik, de ebbe is belejövök, főleg ha már beindult az iskola. Ezért imádkozhatnátok is, az sokat számítana! Itt gondoltam még valami írni a tudatosságról de asszem még átgondolom...:)

Este megyek valami németországi aquaparkba pár solymári colmari Jean Alesivel, holnap remélem már mutathatom a képeket.

KÉPEK:

 Tegnap délelőtt bejártam Colmart, bár azt hiszem a javát még koránt se láttam. Nem leszek valami költői: Baromi szép.

A kellemes városnézés után a fiúkkal és Mátéval megebédeltünk a templom egyik kistermében a helyi GYÖMÖSZ tagjaival:)-Mivel Mátéék is tagjai ha helyi gyerekmissziónak:)Szóval Balu, lesem az ötleteket!!

Este volt egy magnificnek ígérkező borfesztivál,amire pár helyi sráccal-lánnyal mentünk.A borok elég jók  itt Elsasban gyakorlatilag csak fehérbort készítenek, tehát aki még nem nőtt fel a vörösborok tanninos világába(Dávid kérek egy ötöst) annak kifejezetten ez a fesztivál való. Nyár vége lévén az összes helyi arc eljött a környékről  így inkább a Szigeten éreztem magam mintsem egy borkóstolón...Eztán az egyik srác a csoportunkból kicsit túl is lőtt a célon, így számunkra elég hamar véget ért a party...(még sose láttam, hogy valakihez mentőt kelljen hívni bor miatt, de hát ha hülyeségről van szó az itteni laza gyerekek sem különböznek a hazaiaktól...sőt)--érdemes belegondolni, hogy mekkora áldás egy normális társaság ahol az ilyenre nem buzdítják a másikat. Röhej  volt látni ahogy 11 kor még ment a "Tu bois plus" 12 kor meg a "szegény srác miért ivott ennyit"...Igazi barátok...

Hát mára ennyit, most beszéljenek a képek...(a végén a mai foci ahol megtanítottuk a franciákat, hogyan kell focizni...a képeken csak a melegítés pillanatai láthatók)

Képek:

First of all... szeretném megköszönni a sok kedves búcsúztató igét,szavakat, ölelést,és mindent amit kaptam, mind nagyon jól esett!!Illetve Máténak, Mari-Cecilenek és a srácoknak az eddigi segítséget,és szeretetet amit már az elmúlt 3 napban kaptam...:) 

A blog célja, hogy megmutassam hogyan telnek itt a hétköznapjaim, és elmeséljem, Isten hogyan tanít és nevel engem ezzel az új helyzettel.Szeretném, hogy ez a blog lehessen számotokra is bátorítás, hogyha Isten engem szeret, és nekem megbocsájt, és adja az ő szentlelkét akkor bizonyosak lehessetek benne hogy ez számotokra is mennyire nyitva áll:).Semmikép sem akarok itt észt osztani, pusztán csak leírni azt, Isten mit végez, illetve végzett el az én életemben személyesen.

"Te csak az Istennek országát keresd és az Ő szent igazságát, minden egyéb megadatik majd neked, békéje áldása száll rád..."

A srácok balról jobra: Benji,Gabi,Hugo,Samu a focistasztár:)  

Innen tolom a blogot:Colmar Jupiler cafe.Expresso creme:1.80(sajnos nem forint)