A Garonnetól nyugatra
2011.11.01. 16:51
Sziasztok!
Két hete hétfőn hajnalban indultunk el Horbourg-Wihrből, Bordeaux alá közel az óceánparthoz. Ez cirka 1000km, amit felváltva vezetve egész kényelmesen meg lehet tenni kb. 10 óra alatt. Nagy élmény volt nézni, hogyan változik a táj, a növényzet, meg a házak, ahogy keresztbe átsuhantunk az országon. Borzasztó változatos a táj, az egyik pillanatban nagy hegyek völgyhidakkal a másikban hatalmas folyó(pl: Garonne), majd gyönyörű érintetlen tavacskák körülöttük fenyőerdővel. Nem is beszélve az óceánról. Szerencsére az első pár nap esőzése után jó időnk volt(20 fok is akár), így be tudtuk járni a környék nevezetes szépségeit.
Elsőként természetesen a tenger. Gyönyörű homokos tengerpart kb 200 km-en keresztül. Így október végén amikor már nincs az a kiköpött strandszeszon,:) talán még szebb, még jobban élvezhető a táj szépsége, pláne ha az idő is szuper. A strand tiszta, hatalmas,a hullámok nagyok. Egyszer volt is jó sok órám bejárni, felmentem egészen egy lezárt katonai övezethez, ahol az új rakétákat puffogtatják bele a tengerbe. Onnan visszasétálva kicsit napozgattam, olvastam, és néztem a horgászokat, fényképezgettem, ja és találtam egy jó nagy medúzát. Lehetett vagy 7-8 kiló, de a helyiek rá se bagóztak, biztos minden nap látnak ilyet. Az apály-dagály ingadozás lehetett vagy 20-30 méter, és a hullámok is elég ravaszak néha meg is tréfáltak...Cápát nem láttam, csak a tévében egy megalodonos (óriáscápás) filmet.Nem kellett volna, még a parton is a hátam mögé néztem. Később fürödtem a tengerben, nem is volt olyan hideg mit amire számítottam,de egy cápa megtámadott és a nap is sütött, szóval szuper volt.
Volt itt még 3 tavacska is a környéken, szintén homokos parttal, körülöttük töltöttük a hetet, mert a Marie-Cecile testvérei, szülei, itt élnek. Ami leginkább tetszett, és tetszik itt Franciaországban, hogy a vidék hatalmas, óriási területek vannak lakatlanul, de mégis szépen gondozva, kiépítve, és ha még a táj is szép hozzá akkor ez a párosítás teljesen magával ragad. Annyi szép látnivaló van, és már turistaszezon sincs, így egy helyen nem tobzódnak az emberek, hanem szinte egyedül élvezheted a látványt és a kényelmet.
Ilyen hely a Dune de pyla ami egy hatalmas homokdűne az óceánparton, körülötte fenyőerdővel. Felmászni rá egész fárasztó, nem irigylem az olyanokat akik a sivatagban rekednek. De ha feljutottál akkor a látvány kárpótolja az izomlázat és a homokot a zoknidban. Lejutni viszont annál könnyebb.És tök buli.
Visszafele megálltunk Vulcaniaba, ami egy hatalmas 7 szintes föld alatti "élménypark" ha van ilyen szó. Nomen est omen alapvetően a vulkánokról szól. Borzasztó jópofán és interaktívan bemutatja a föld belső tevékenységeit, vulkántípusokat, de ki lehet próbálni milyen ha átélsz egy földrengést, vagy meteorbecsapódást,vagy akár hólavinát. Van itt 3D mozi, 4D mozi(mozog a szék, fújnak ventillátorral, meg lespriccelnek vízzel,műanyag kígyók csapódnak fel a szék aljából,stb...nagyon jópofa),mindenféle helyzetszimulátor, Európa egyik legnagyobb mozivászna(400m2), és még egy csomó tudományos érdekesség, nagyon profin meg van csinálva. Bongyer: Azért Ipolytarnóc viszi a pálmát:)
Nagyon szép volt, remélem egyszer még visszajutok erre a környékre, mert van itt még mit bőven megnézni.S.D.G.
Jajj, majd elfelejtettem: Szakállat növesztettem.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
barcabubek 2011.11.04. 22:49:34
Na meg másoknál láttam:)